014

A rész előtt szeretnék megköszönni mindent nektek.

Soha nem gondoltuk volna hogy a 15.rész után(a prológussal együtt) 19955 oldalmegjelenítés lesz a blogon,54 olvasó és kb 80 komment. Én legalábbis nem. Fura hogy az ötlet pedig csak így beszélgetés közben pattant ki a fejünkből. Gondoltunk bele vágunk és én nagyon örülök hogy ez lett az eredménye! :D

Nagyon jó érzéssel tölt el a sok komment.[Azért nem válaszolunk a legtöbbre mivel a blog legutolsó részénél meg szeretnénk nézni hány komment is jött összesen♥] 
De itt mindenkinek meg szeretném köszönni hogy ennyire lelkesen olvassátok és követitek. :D♥ Tényleg nagyon jó érzés. Szeretem hogy szeretitek nah. :D
A blogban előforduló hibákért elnézést kérek,figyelmetlen  emberek táborát erősítem :D

További jó olvasást remélem ez a rész is tetszeni fog nektek.
Csoki és cukorözön mindenkinek:[ez egy ilyen bloghoz milyen hülyén hangzik:D]

Boo 

Nagy szemekkel néztem rá,egy halk morgásszerű hang jött ki belőle,én is férfiből vagyok de az én számat még ilyen hang nem hagyta el.
 -Látom még soha nem jött be neked senki se nagyon...-mosolyodott el édesen és lassan beharapta az alsó ajkát. 
 -Mi?Már hogyne...-mondtam de ahogy az orrát a nyakamnak a dörgölte belém fojtotta amit mondani akartam.
 -Láttam rajtad hogy meglepődtél...-nevetett halkan és éreztem hogy a meleg levegő amit a nevetés közben kifúj a nyakamhoz ér,hirtelen olyan picinek éreztem magam,ahogy ő összegörnyedve van itt a nyakamnál,pedig magasnak éreztem magam.
 -Nem is tudod...-mondta de abbahagyta és vett egy nagy levegőt.
 -Mond csak.-mondtam. 
 -Nem.-mondtam és megmakacsolva magát elhajolt tőlem. Ki akartam húzni belőle.
 -De! Mooond el.-néztem rá,fogalmam se volt hogy tudtam volna kiszedni belőlem,pasiból vagyok és ami nekem tetszik az nem biztos hogy egy másik srácnak tetszik,és amúgy se fogok egy ilyen sex nem is tudom minek nekiugrani. Még megenne.
 -Fogd fel hogy nem.-mondta és elment tőlem be a szobába,be akartam nézni ott mi van. Szerintem sokan olvasták a szürke 50 árnyalatát...na egy olyan Fájdalom Vörös Szobáját kérdeztem el oda be,minden féle szadi eszközzel,lassan utána lopakodtam és és benyitottam az ajtót de csak picit résnyire,soha nem láttam még ilyet. Egy fekete feszülős alsó volt rajta...a mellkasán simított végig és beakasztotta az ujját az alsójába amikor észrevette hogy nyitva az ajtó,láttam egy halvány mosolyt az arcára kúszni,a kis gödröcskéi megjelentek. 
 -Gyere be.-mondta,a szavai inkább parancsolóak voltak mint kérőek. 
 -És ha nem?-jött rögtön a kérdés.
 -Akkor berángatlak é...-mondta és láttam hogy kifújja a levegőt hosszabban. 
 -Szóval mi lesz?-kérdeztem. 
 -Berángatlak.-mondta és felém fordította a fejét már teljesen kinyitottam az ajtót és szinte bent álltam.
 -Gyere már be baszki.-mondta én lassan elindultan befelé,nem tudom miért de nem is tartottam jó ötletnek,megálltam kicsivel előtte,és próbáltam a szobát nézni. 
 -Mondtam hogy benyithatsz?-kérdezte de mielőtt válaszolhattam volna újabb kérdést szegezett nekem.
 -És ha valami olyat csinálok amit te nem vagy képes beismerni hogy jó lenne fiúval is?-vigyorgott én meg csak nagy szemekkel néztem rá.
 -Élvezted volna ha nem veszem észre?-kérdezte én meg csak néztem rá és nem tudtam megszólalni,megfogta a kezem,én erősen feszíttettem hogy ne tudjon vele semmit se csinálni de megrántotta amitől a kezem ellazult és végighúzta az mutató ujjam a mellkasától a hasa aljáig.
 -Engedd el a kezem!-rántottam rajta egyet.
 -Ismerd be...-mondta és erősen fogta de már csak a levegőben tartotta.
 -Nem ismerem be ami nem igaz engedd el...-löktem meg a másikkal és rántottam egy erőset rajta amire elengedett.
 -Takarodj ki.-mondta. 
 -Mi?-kérdeztem.
 -Azt mondtam tűnj innen.-mondta,nem értettem ez az egész hangulatból hogy lett ez,éreztem a hangján valami merevséget és fenyegetést ami félelmetes volt,elindultam lassan kifelé. 
 -Gyerünk már.-emelte meg a hangját,amikor kimentem pont a másik őrbe ütköztem bele...um...Liambe.
 - Mit kerestél ott?-kérdezte számon kérő hangon.
 -Harry...-mondtam halkan tudtam hogy igazából nem az fog leesni neki mint akartam,de mindegy. 
 -Visszaviszlek.-mondta és elindult én meg követni kezdtem,ez a dolog nem tudom miért de megrázott.Beengedett a helyemre ahol Zayn már aludt,bezárta és el is ment,és lassan nézelődni kezdtem,halkan susogó hangot hallottam. 
 -Te még is mi a frász képzeld magadról baszdmeg?-kérdezte Zayn,felébredt.
 -Nem akartalak felkelteni.-mondtam. 
 -Ki gondol most itt a telibe baszott alvásra hol a faszomba voltál?-emelte meg a hangját. 
 -Csak elvittek...beszélni...-mondtam. 
 -Annyira kurva nehéz lett volna szólalni vagy szólni valakinek? Vagy az úri fiú erre se képes?-jött közelebb,a kis fény megvilágított az arcát,láttam hogy nagyon mérges.
 -Tudod ki a faszom fog téged legközelebb keresni hülye barom.-mordult rám komolyabban. 
 -Nem tudtom nem kértem hogy keress!-vágtam vissza,láttam hogy valami eldurran benne.
 -Akkor is annyira kurva nehéz lett volna annyit kinyögni hogy elmentem nem keress baszdmeg?Ha otthon leléptél nem szóltál a tetű kis haverjaidnak hogy nem leszel otthon?Na?Igen?Nekem nem lettél volna képes ennyit kinyögni hülye gyerek?-dobott meg valamivel majd visszamászott az ágyra,ez lesokkolt és csak néztem magam elé,erőt vettem magamon és befeküdtem az ágyba.
 -Zayn...-kezdtem bele de ő közbeszólt.
 -Nem érdekelsz fogd be.-mondta és ő ennyivel le is zárta a beszélgetést én meg hirtelen szólni se tudtam,tudtam hogy valamennyire igaza van,de akkor is ennyire durván nem kellett volna ezt közölnie,miért van az hogy kint ki tudok állni magamért de itt nem? Lehet Ronnynak igaza van...NEM!A frászt van igaza. Csak nem akarok bajba keveredni ez minden...ezekkel a gondolatokkal sikerült 1-1,5 óra múlva álomba merülnöm.